A látás normális határai
Következő A látótér vizsgálata A szem látótere a a látás normális határai az a szelvénye, amit az adott szem vizuálisan leképez. Elméletileg kereknek kellene lennie, de ember esetében mediálisan az orr, felfelé pedig a homlokcsont eltakarja egy részét.
A látótér kiterjedése kifelé °, befelé 60°, lefelé 70°, felfelé pedig 50°. Az ábra egyszerűsített, ui.
Az ábrából is kitűnik, hogy gyakorlatban látótéren a szemből egy síkra vetített azon tárgypontok összességét értjük, melyeket a mozdulatlan szem még meglát. A látótér nagyságát pedig azon szögértékekkel jellemezzük, amit a látótér határáról, annak csomópontjaitól húzott egyenesek a látás irányvonalával képeznek. A szaggatott vonal a bal, a kihúzott vonal a jobb szem látóterét jelöli ki.
A közös terület világos központi zóna a binokuláris látótér, míg a sötétebb részek a monokuláris látás zónái.
Konfrontális látótérvizsgálat A látótér határai műszer használata nélkül is vizsgálhatók.
Ekkor a vizsgált egyén látóterét saját látóterünkkel hasonlítjuk össze. Velünk szemben, kb. Először nyújtott, majd behajlított karral a vizsgált látóterén kívüli pontból kiindulva, ujjainkat mozgatva félkörívben közeledünk az egyén látóterének centruma felé.
Amikor a vizsgált személy jelzi, hogy látja az ujjunkat, megbecsüljük, hogy azok hány foknyira vannak a tekintési iránytól. A látótér határait négy irányból határozzuk meg ily módon.
Rövidlátás – Wikipédia
Látótér meghatározás íves periméterrel Az íves periméter lényegében egy félkörívben maghajlított fémlemez, mely egy központi tengely körül a látótér meridiánjainak irányában beállítható A vizsgálandó személy fejét a készülék tartójába helyezi úgy, hogy látóvonala az egyik szemmel fixálandó fénylő ponttal egy magasságban legyen. A látótér meghatározását kis fénylő pont periféria felől a látótér belseje felé mozgatásával végezzük.
A meghatározás kivitele a fentebb leírtaknak megfelelően történik.
