Több nézőpont egy jelenségről

több nézőpont egy jelenségről
WP:ARÁNY A semleges nézőpont irányelve szerint egy szócikknek minden jelentős álláspontot hűen be kell mutatnia, mindegyiket jelentőségével arányosan. Egy fontos pontosítás: a nézőpontokat összehasonlító cikkekben nem kell ugyanannyi vagy ugyanolyan részletes figyelmet szentelni a kisebbségi nézeteknek, mint a népszerűbbeknek; azok az álláspontok, amelyeket csak egy jelentéktelen kisebbség képvisel, egyáltalán nem kell, hogy megjelenjenek. Például, az angol Wikipédia Föld szócikkében éppen csak említik a lapos föld elméletét, amely egy elszigetelt kisebbség véleménye. Ne próbáljunk egy vitát úgy bemutatni, mintha egy kisebbségi vélemény ugyanakkora figyelmet érdemelne, mint egy elterjedtebb nézőpont; azokat az álláspontokat pedig, amiket alig néhányan képviselnek, elég csak a róluk szóló cikkben bemutatni.

A dolgozat a Modern Filológiai Társaság által ben meghirdetett, Az év szakdolgozata pályázat egyik nyertes munkája. Előszó Az utóbbi néhány évben, évtizedben igencsak megnőtt a gyermeki látásmódot érvényesítő regények száma a kortárs magyar irodalomban, elég, ha a következő regényekre gondolunk: Kertész Imre: SorstalanságNádas Péter: Egy családregény végeVámos Miklós: Zenga zénekGaraczi László: Mintha élnél és Pompásan buszozunk!

Ezen impozáns listát nézve úgy tűnik, e regények körül mintha egy újfajta családregényi kánon és elbeszéléspoétika kezdene körvonalazódni Kertész regénye természetesen nem családtörténet, hanem holokausztregény. Jelen dolgozatban Rakovszky, Dragomán és Barnás regényére fogok részletesebben kitérni, és elsősorban azt vizsgálom, hogy a családregény mint műfaj szempontjából milyen előzményeikre tekinthetünk vissza a A családregényekegy külön típusaként tárgyalom tehát azokat a regényeket, amelyek a gyermeki perspektíván keresztül jutnak el az olvasóhoz.

Több nézőpont egy jelenségről, A nézőpont, amint átalakítja önmagát

A kontextusteremtést követően a narráció mikéntjét, a gyermeki perspektívával együtt járó elbeszéléstechnikai, prózapoétikai eljárásokat vizsgálom, hasznosítva Gérard Genette, Wayne C. Booth, Mieke Bal és Manfred Jahn vonatkozó narratológiai munkáit. A gyermeki nézőpont több kérdést vet fel egy időben: elsősorban azt, hogy ebben a szimulációs játékban mennyire lehet megbízható a narrátor, mennyire lehet hiteles egy gyerek által elmondott történet, s ilyen szempontból a gyermeket mint külön nyelvet fogom fel.

Külön fejezetet szentelek az irónia megnyilvánulási módozatainak, s mindezt a nézőpontiság eredményeként vezetem le. Az utolsó fejezetben pedig a regényekben feltűnő hatalmi viszonyokat térképezem fel, illetve azt, hogy milyen diktatúra-reprezentációkat eredményez a gyermeki látásmód.

Az emberek olykor mégis összetartoznak, vagy beszélünk róla, és ha beszélünk róla, akkor az emberek összetartoznak. Család már nincs, regény még van.

  • Hogyan lehet gyakorlatokkal helyreállítani a látást
  • Perspektíva – Wikipédia
  • Látásromlás kombinálva
  • A látás fontossága a mentális fejlődés szempontjából
  • Wikipédia:Semleges nézőpont – Wikipédia
  • Mieke Bal Fokalizáció A fokalizációs fejezet Bal narratológiájának legtöbbet hivatkozott része.
  • Mieke Bal: Fokalizáció

Az egyszemélyes önzés ugyanakkora erővel tartja össze a több nézőpont egy jelenségről, mint amekkorával bomlasztja. Felütésében először is nagyon hangsúlyosan azt a kérdést exponálja: vajon nem túl általános és tág, megterhelt és sokféle értelemben használt műfaji kategória-e a családregény megnevezés. Hogy ezt a kérdést jobban megvilágítsuk, próbáljuk meg számba venni a több nézőpont egy jelenségről műfaji konvencióit. Először is — hagyományos meghatározás szerint — ami a terjedelmét illeti, nagyformáról van szó, amely olykor akár többkötetes regénnyé is nőheti ki magát, másodsorban pedig a tárgyalt műfaj több nemzedéken keresztül mutatja meg egy család történetét, emelkedését és bukását.

Ennek differenciálására H. Szász, idézi: Olasz Fontos látnunk azonban, hogy az előbbi klasszifikálást H. Szász Annamária pusztán tematikus érvek alapján végzi el, poétikai különbségekre nem világít rá, ezért ezen osztályozás jelen dolgozat számára nem mutatkozik termékenynek, tehát a továbbiakban maradok a családregény megnevezésnél, jelezve az egyes műveknél, hogy mit értek a műfajmegjelölésen.

A klasszikus családregény gyökerei a A továbbiakban szemész Makhacheva szándékozom részletesebben kitérni a Világirodalmi viszonylatban jelentős családregényként mi a látvány egyáltalán: jelentős regényként tartják számon Thomas Mann A Buddenbrook-házátGalsworthy Forsyte Sagaját —Roger Martin du Gard Thibault családját —Gorkij Artamonovokját vagy García Márquez Száz év magányát.

Ez a fajta klasszikus családregénytípus azonban a magyar irodalomban kevésbé terjedt el, s Olasz Sándor is felhívja a figyelmet arra, hogy irodalmunkból hiányzik A Buddenbrook-házhoz hasonló regény, viszont megtalálhatók olyan művek, mint Fáy András A Bélteky ház, Tormay Cecile A régi ház és Zilahy Lajos A Dukay család című regénye Olasz gyógyítsa meg a látást módszerrel Feltűnő viszont, hogy Olasz Sándor Jókai Mórnak A kőszívű ember fiai című népszerű és a kánon élvonalába tartozó regényéről — amely egyetlen nemzedék sorsának alakulását mutatja be viszonylag rövid időtartamon belül — még csak említést sem tesz.

Két, az ezredfordulón megjelent családregényt szeretnék most közelebbről megvizsgálni, már csak azért is, mert aparegényekként is fontosak lesznek majd dolgozatom szempontjából: Esterházy Péter Harmonia caelestis és Vámos Miklós Apák könyve című könyveiről van szó.

Az egyazon évben való megjelenésen és a könyvek sikerességén kívül más közös vonást aligha találhatnánk e két regényben, hiszen poétikailag nagyon eltérő művekről van szó, mint ahogyan eltérő írói alkatokról is. Vámos regénye a klasszikus családtörténeti formákhoz közelít. A majdhogynem eposzi terjedelmű több nézőpont egy jelenségről története több, mint éven keresztül át ível: az as évek kuruc—labanc összecsapásainak idejétől az es napfogyatkozás évéig.

Látás mínusz 1 5 mennyi nemzedékről szól e regény, legfőképpen az elsőszülött fiúkról, s benne a szerző a fiktív családtörténetet összeköti a valós magyar történelemmel.

A tizenkét zsidó férfi története, élete közt azonban aligha fedezhetők fel szoros több nézőpont egy jelenségről pontok, leszámítva azt a lényeges adottságot, ami az elsőszülött fiúknak megadatik, hogy látják a múltat és a jövőt egyaránt, illetve mindannyian naplóbejegyzéseket írnak egy vaskos emlékkönyvbe, amit Apák könyvének titulálnak.

A regény szerkezetileg is tizenkét részre tagolódik egy-egy részt szentelve a tizenkét férfi életének, s a fejezetek mindegyikében összefonódik az omnipotens, távolságtartásra törekvő narrátori szólam az Apák könyvéből beemelt szólamokkal, részekkel. Ezt azonban nem olyan radikális módon kell elgondolnunk, miszerint a kezdő fejezetek pl. Vámos ötvözi hogyan lehet helyreállítani a látást 16 évesen elbeszélt idő és az elbeszélés idejének szóhasználatát, helyesírását, mondatfűzési technikáit, s e kettő az utolsó fejezetben fedi egymást leginkább.

Ahogy a nyelv és a történelmi háttér változik, úgy változtatnak az egyes szereplők is családnevet: így jutunk el a Csillagtól a Sternovszkyn, a Sternen és a Berda-Sternen keresztül ismét a Csillag családnévhez. A nemzedékek közötti folytonosságot a múltba és a jövőbe való látás jelenti, így mi más is lehetne a család szinekdochikus jelölője, mint egy tojásdad alakú zsebóra, illetve a Bibliaként becsben tartott Apák könyve.

How to gain control of your free time - Laura Vanderkam

Ténylegesen egyfajta családi Bibliává válik ez a könyv, hiszen az elsőszülött fiúk olvassák is, de tovább is írják azt. Ily módon az Apák könyve palimpszesztként működik — akárcsak maga a regény —, hiszen a ráírt, beleírt élettöredékek, feljegyzések rétegei egymásra rakódnak a regényben a külső nézőpontú elbeszélői hang és a szereplői szólama naplóírók saját történetüket írják rá elődeik históriájára, így a családtörténetnek mindig egy újabb rétege több nézőpont egy jelenségről meg.

A családtörténet fokozatosan alakul hanyatlástörténetté: Csillag Nándor már csupán a múltba és jövőbe látás képességének a töredékével rendelkezik, a tojás alakú zsebórát pedig kénytelen a zsidó fogolytábor latrinájába dobni. Hagyom a múltat.

Perspektíva

Nem köll emlékezni… — a köll is örökség, kijavította magát: — Nem kell! Fiának, Vilmosnak már nem is mesél a családjuk múltjáról, s a hanyatlástörténet akkor lesz igazán látványos, amikor Csillag Vilmos a Az Amerikában született Henryk Csillagnak már csapnivalóan rossz a memóriája, múlttalan emberré válik, mintha a palimpszeszt összes rétege letörlődött volna emlékezetének vásznáról.

Indiai, sváb, biztosan zsidó, talán zsidó, kitért zsidó, és persze Amerika is benne van már… Turmix.

több nézőpont egy jelenségről

Egy olyan istenigazából összerázott coctail. Ennek ellenére Vámos regénye mégsem válik teljes mértékben hanyatlástörténetté, hiszen Henryk fiának kitűnő a memóriája, hároméves korára számítógépen rajzol, négyéves korára ismeri a nagybetűket, s mindezt puszta megfigyelés útján sajátítja el. Mintha a regény kezdő jelenete térne itt vissza, amikor Czuczor nagypapa azon csodálkozik, hogy Kornél unokája hogyan képes magától írni, hiszen senki sem tanította meg rá.

A regény vége tehát felvillantja a felemelkedésre való lehetőséget, és azt érezzük, hogy akár a végtelenségig folytatható lenne ez a családtörténet.

Esterházy regénye Vámoséhoz viszonyítva nagyon eltérő prózapoétikai eljárásokban gondolkodik. A Harmonia cælestis két könyvre tagolódik: a Számozott mondatok az Esterházy család életéből és az Egy Esterházy család vallomásai című részre.

  1. Történetírói nézőpont és narratív igazság Wikipédia:Semleges nézőpont — Wikipédia Több nézőpont egy jelenségről, A nézőpont, amint átalakítja önmagát Az elmúlt egy-két évtizedben annyi mindent elmondtak már a magyar próza Mert az olvasó ilyen: mindent egyszerre nem tud földolgozni, s a leghamarább megjegyzett szövegrészek mellett újabbakra figyel föl, vagy más szemszögből lát ismert részeket.
  2. Szabó Erzsébet A nézőpont kérdéskörének újabb narratológiai megközelítései: fókuszok, paraméterek és kognícióelméleti hozadékok BevezetésAz utóbbi évtizedekben a nézőpont perspektíva kérdésköre egyszerre több különböző diszciplínán belül is az érdeklődés középpontjába került.
  3. Övlátás helyreállítása
  4. Látás helyreállítása 2007

A Számozott mondatok… szövegegyüttese ellehetetleníti a mozaikok egységes egésszé, összefüggő történetté való olvashatóságának a lehetőségét. Az apa az első részben minden, azaz bármi lehet, amit csak el bírunk képzelni. Esterházy néhol kész szövegeket vesz Kosztolányitól, Garaczitól vagy éppen az apróhirdetés rovatbólés a mondatok alanyát kicseréli azzal a szóval, hogy édesapám. A szövegbeli édesapámok így megsokszorozódnak: édesapám Magyarország királya, több nézőpont egy jelenségről, komondor, Gargantua, rettenetes kényúr vagy akár Zeusz öreg barátja.

több nézőpont egy jelenségről

S ha megsokszorozódnak az édesapámok, akkor pluralizálódnak édesapám fiai is, akik elbeszélik az egyes számozott részeket.

A szövegek elbeszélői pozícióját ezért nehéz kinyomozni: az édesapám szó azt feltételezné, hogy egyes szám első személyű elbeszélővel van dolgunk az én édesapámviszont ez az elbeszélő nem én-ként beszél önmagáról, hanem egyes szám, harmadik személyben édesapám fiáról beszél. Van tehát a kontextustól függően mindig más édesapám, van édesapám fia és van nak az elbeszélő k.

Wikipédia:Semleges nézőpont

Csakhogy az első rész soha nem mondja ki az ént, ehelyett az édesapám fiát írja, s innen nézve azt látjuk, hogy Esterházy a kölcsönös feltételezettség viszonyrendszerét próbálja megírni ezzel az eljárással. Az első könyv műfajilag is sokféle szövegegyüttese olvasunk anekdotát, tudományos leírást, viccet, rövid történetet, apróhirdetést azt eredményezi, hogy ahány apáról szó van, annyi én vagy édesapám fia konstruálódik.

A Ebben a részben azonban hiába keresnénk az édesapámokat összekötő logikai kapcsolatokat, asszociációkat, hiszen ez a szöveg az abszurditás felé mozdul extra látás. Édesapám ez is — a satöbbi.

A regény második részének elbeszéléspoétikai megoldásai már szorosabban kötődnek a családregény konvencióihoz, hiszen egységesebb, hosszabb történetek mondódnak itt el a cím Márai Sándor regényére is utalni látszik.

Ezek a vallomások, történetek a család három generációjának életéhez kötődnek, illetve a Csakhogy a regény két része másképp töredékes, a fragmentáltság más-más módon érvényesül bennük.

A második részben az én vallomástöredékei valaha egységet alkothattak, egy egészből szakadtak ki, az első rész számozott mondatai viszont soha nem is tartoztak össze, nem alkottak egy egységes narratívát, nem egy egész részei tehát, hanem már eleve mozaikok. Családregények — gyermeki szemmel 3. Perspektíva, narrációtípus ok — narratológiai felvezető A következőkben arra keresem a választ és a megfelelő terminusokathogy a fent vizsgált regények prózapoétikai eljárásait hogyan írják tovább a dolgozatom tárgyát képező regények, illetve milyen prózanyelvet és regényszerkezetet választanak a gyermeki nézőpont érvényesítéséhez.

több nézőpont egy jelenségről

A nézőpont kérdése, illetve az, hogy ki beszél, megkerülhetetlen szempont a narratív szövegek vizsgálatában. A narráció maga egy történet elbeszélésének, bemutatásának az aktusát jelenti, a nézőpont pedig mint vizuális metafora azt a helyet, szituációt jelöli ki, amelyben a történet látása, a nézés létrejön.

Itt ugyanakkor a nézőpont azon jelentését is be kell vonnunk értelmezésünkbe, miszerint a szó valakinek az álláspontját, véleményét jelöli. Mindezt figyelembe véve megállapítható, hogy a nézés soha nem lehet semleges, minden esetben értelmezést, viszonyulásmódot is jelent.

A látás tehát több puszta érzékszervi tevékenységnél, nem passzív befogadás, hiszen abba, hogy egy adott szituációban mit látunk, mit és hogyan értünk ki belőle, nagymértékben belejátszanak az előző tapasztalataink.

További a témáról