Látássérült tevékenységek. 2. A látássérülésről

látássérült tevékenységek
  1. Táblázat látásvizsgálati levelekkel
  2. Látássérült betegség - Speciális tevékenységek látássérült kliensek egészségügyi ellátása során

Látássérült tanulók megsegítése a szakiskolai képzésben 1. Látássérült tanulók és a szakiskolai képzés gondjai A Látásvizsgáló Bizottság szakértői véleménye szerint hyperopia műtét után, aliglátó és vak tanulók sajátos nevelési igényű SNI látássérült tanulók.

Szakmaképzésükben jelentős szerepet vállal Budapesten a Vakok Speciális Szakiskolája, ahol több tagozaton, gyógypedagógusok segítségével és a feladatra felkészült oktatási intézményi keretek között szerezhetnek szakmát a látássérült fiatalok. Jelenleg virágkötő, fazekas, kosárfonó, számítógép-kezelő, szőnyegszövő képzés zajlik, amely végén az Országos Képzési Jegyzéknek megfelelő államilag elismert szakmai bizonyítványt szereznek, vagy tanfolyami vizsgát tesznek.

5.2.2. Látássérülés

Pécsett a Világ Világossága Alapítvány intézményében történik szakiskolai képzés, a szakma elsajátítása után munkalehetőség biztosításával. A munkaerőpiacon való elhelyezkedés egyik akadálya az alacsony iskolai végzettség és a szakképzetlenség. Hogy ne legyen zsákutca Az általános iskolában integráltan tanult gyengénlátó és az aliglátó tanulók közül a jobban látók középiskolai végzettség nélkül a lakóhelyükön szakiskolában alkonyatkor látásra szakmát tanulni.

Ma még az itt felmerülő problémákra nem találunk megnyugtató választ: Alapvető probléma, hogy igen szűk a középfokú végzettség milyen látomás, ha látod látássérült személyként választható szakmák köre — a fentieken kívül sütőipari szakmunkás, többféle eladó, nádbútorkészítő, kárpitos, látássérült tevékenységek. E két utóbbi lehetőséget is felülírta a gyakorlat: gyengénlátó könyvkötők, kárpitosok panaszolják, hogy nem tudnak boldogulni a szakmában, mert éppen azt nem tudják, pl.

A látássérült tanulók különleges gondozásra, pedagógiai szakszolgáltatások igénybevételére, habilitációs, rehabilitációs fejlesztésre jogosultak. A jelenlegi utazótanári ellátás feltételeinek további javítása szükséges gépkocsi használat rendezése.

Látássérült betegség

A látássérült tanulókat oktató, képző szakiskolai pedagógusoknak, szakoktatóknak erre felkészítő akkreditált továbbképzésben kellene részt venniük. Utópisztikusnak tűnhet, de a lehetőségeket bővítené, a szakiskola a helyi munkaerőpiaci igények felmérése után kezdeményezné, kidolgozná és megoldaná az ott jelentkező egy-egy fiatal szakmaképzésének lehetőségét, feltételeit. Régi népi mesterségek, pl.

Túlmozgások és tartáshibák korrekciója, ill. Együttműködések az integrált nevelési-oktatási folyamatban részt vállaló szereplőkkel Egy látássérült gyermek integrált körülmények között történő nevelése-oktatása a folyamat valamennyi résztvevője számára sok nehézséget és megoldásra váró feladatot jelent. Az integráció sikeressége — a gyermek személyisége, egyéni képességei mellett — elsősorban a folyamatban részt vállaló szereplők a szülők, a befogadó intézmény vezetősége, az integrációban részt vevő pedagógusok, egyéb területen érintett közreműködő szakemberek, látássérült tevékenységek osztályközösség, a kortárscsoport együttműködésétől, támogató magatartásától függ. Az integráció az alábbi együttműködési területeken a látássérült gyermek fejlesztése során történő folyamatos és kétoldalú konzultációt igényli. Együttműködés a szülőkkel: soron következő kötelező felülvizsgálat időpontjának nyomon követése, segítségnyújtás a szükséges dokumentumok összeállításában, szemészeti kontroll figyelemmel kísérése, tájékoztatás a gyermek tanulását segítő segédeszközökről, szoftverekről, információadás az eszközbeszerzés esetleges támogatási vagy pályázati lehetőségeiről, helyes segítségnyújtási technikák megismertetése, megtanítása, konzultáció a továbbtanulásról, intézményválasztásról, segédeszközök megismerésének, kipróbálásának segítése az országos hatáskörű szakmai EGYMI-k eszközparkjában.

Az érdekvédelmi és szakmai szervezetek támogatásával ezek a törekvések a fogyatékos életutakat és a gazdaságossági szempontokat is tekintve megoldást hoznának a látássérült fiatalok számára. Teljes értékű, hasznos munkavállalókként jelennének meg a munkaerőpiacon, nőne személyes elégedettségük, önbecsülésük és csökkenne az ép társadalom és a munkaadók előítélete.

A sajátos nevelési igény mibenlétének megismerése a pedagógiai támogató tevékenység kulcskérdése A látássérült tanulók változatos tanulási problémái, pályaválasztásuk nehezítettsége egyénileg tárható fel és a segítés is egyénre szabott kell legyen. A tájékozódáshoz kénytelen állandóan pásztáznia a szemével a teret. Az ilyen tanuló mozgásos helyzetekben sokat ütközik, az akadályokat, és a labdát is csak akkor veszi észre, ha véletlenszerűen a látóterébe kerül.

Nem lenne szerencsés, ha állatgondozó, vagy burkoló szakmát szeretne tanulni, hiszen mindkettőhöz ép látótér szükséges — de kiváló számítógépkezelő lehet belőle. A látássérültség visszafordíthatatlan állapot, a diagnózis ismerete a szakmaválasztást is befolyásolja.

Szabadidős tevékenységek szervezése

Számtalan problémát, akár balesetet is okozhat a szürkületi vakság, és foglalkozás körében valódi veszélyhelyzetet teremthet az eltitkolt színtévesztés, vagy színvakság, ha pl. A jó képességű, szorgalmas dísznövénykertésznek készülő tanulóról kiderül, hogy súlyos fokban rövidlátó - nem emelhet, talicskázhat, emiatt más szakmát kell választania.

Az iskola a szülő kérésére A látás szerepének jelentősége vitathatatlan a környezet megismerésében, a tájékozódásban, a tanulásban és a látássérült tevékenységek egész életünk folyamán. Csökkenése, vagy hiánya az életvitel, a mindennapi látássérült tevékenységek, önkiszolgálás és a szocializáció nehezítettsége mellett életkoronként és élethelyzetenként eltérő nehézségeket okoz.

A látássérülést a szem, a látóideg látássérült tevékenységek rendellenessége, betegsége, sérülése, vagy a vizuális ingerek feldolgozásáért felelős agyi részek -esetenként ezek együttes- sérülése következtében kialakult működési elégtelenség okozhatja.

A látássérült gyermekek csoportjai A látás fokát és élességét szakorvos állapítja meg. A látássérülés súlyossága alapján széles kategóriát foglal magában a teljes vakság és a kisfokú látásveszteség között.

A látóképesség meghatározása A látássérülés mértékét az egyik legjellemzőbb látási funkció, a látásélesség vízus fejezi ki. A retina felbontóképességét mutató mérőszám a látássérülés fokát a teljes látás százalékában, vagy tört formában adja meg. Kovács Vakok, akik nem érzékelik a látássérült tevékenységek sem.

Aliglátó, akinek szemüveggel korrigált látásélessége 0,1-ig terjed - látja a látássérült tevékenységek tárgyakat, súlyosabb esetben csupán a fényt érzékeli.

Látássérült tevékenységek.

A szakértői látássérült tevékenységek találkozhatunk a további pontosítást megfogalmazó: nagytárgylátó, ujjolvasó, fényérzékelő kifejezésekkel is. Gyengénlátók, akiknek szemüveggel korrigált látásélessége 0,33 közötti 2.

Funkcionális látásvizsgálat A funkcionális látásvizsgálat a különböző látási funkciók vizsgálatára terjed ki, így megállapítja a közeli és a távoli látásélesség, a perifériás látás, a színlátás, a kontrasztérzékenység, a látótér, a fény-adaptáció, és az okulo-motoros funkciók terén kialakult csökkent működés mértékét.

Emellett az optikai korrekcióra, a környezeti adaptációra, egyes képességek fejlesztésére, valamint sérülésspecifikus segédeszközökre vonatkozó igényre és a rendelkezésre álló lehetőségek korrekciós, kompenzációs látássérült tevékenységek feltárására koncentrál.

Ez a szemlélet és eljárás a reális szakmaválasztás körét is segítheti kijelölni. A látássérülés pedagógiai megítélése A látássérülés megnehezíti az ismeretszerzést is.

látássérült tevékenységek

A pedagógiai szempontból történő kategorizálás szelekciós szempontja, hogy képesek-e a síkírás-olvasás elsajátítására vagy sem: Enyhébb látássérülés esetén a tanulókra látáson alapuló vizuális információszerzés jellemző - segédeszköz nélkül, vagy segédeszközzel pl.

A tanulók különböző mértékben támaszkodnak a többi érzékszerv által szerzett információra is. A súlyosan aliglátó és a vak tanulókat elsősorban a tapintásos és a hallási információszerzés jellemzi. Látásélességük nem teszi lehetővé a síkírás-olvasást, ezért pontírás-olvasást tanulnak.

A diagnózis és a képességek megismerése A csökkent látásélességhez társulhatnak látótérkiesések, a színlátás zavarai, fényérzékenységi zavarok illetve valamennyi látási funkció sérülése, zavara. Ezek önmagukban is kellemetlenek, hát még gyengénlátással együtt!

Látássérült személyek ellátásával kapcsolatos tevékenység

A látássérülés okát diagnózissúlyosságát, bekövetkezésének idejét és esetleges progrediáló voltát is figyelembe véve döntenek a segítő szakemberek a pedagógiai- egészségügyi- és rehabilitációs hatásrendszer elemeinek mozgósításáról. A pedagógus számára alapvető információforrás a Látásvizsgáló Bizottság szakértői véleménye, amely szemészorvos, gyógypedagógus, pszichológus szakemberekből álló team vizsgálatának eredménye.

Az adatszerű értékelésen kívül sok információt, értékes útmutatást tartalmaz a tanulóról: miben nyilvánul meg sajátos nevelési igénye, mik az erősségei, megtudhatjuk, hogy milyen segédeszközöket használ.

látássérült tevékenységek

A szülővel látóegységek si beszélgetés is hasznos információt szolgáltat. Érdemes támaszkodni az előző iskolából érkező pedagógiai véleményre is.

A látássérült gyermekek csoportjai

A tanuló szakértői véleményét és a látássérült tevékenységek dokumentumot, vizsgálati feljegyzést és megfigyeléseket rögzítő iratokat nem csak az osztályfőnöknek, hanem a tanulóval foglalkozó valamennyi pedagógusnak, szakoktatónak szükséges megismernie.

Az oktatás körülményeinek egyéniesítéséhez ismernünk kell a tanuló személyiségét, intelligenciáját, képességrendszerét, a tanuláshoz szükséges tulajdonságainak meglétét, motiválhatóságát, érdeklődését, előzetes tudását, tanulékonyságának szintjét, céljait, saját magával való elégedettségének, elvárásainak szintjét. Az információszerzés módszerei változatosak: megfigyelés, kérdőív, teszt kitöltése, játék, a tanulóval folytatott beszélgetés.

Utóbbi hatása pozitív a személyes ismerkedés, az új iskolában alakuló tanár-diák kapcsolatra. Az egészségügyi alkalmasság kérdése A szakmai alkalmassági vizsgálat célja a szakma elsajátításának megkezdését pályaválasztási tanácsadás keretében megelőző, de legkésőbb a szakképzés megkezdése előtt az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat.

látássérült tevékenységek

További a témáról