Delfinek róluk és látásukról, Leves javítja a látást

Denevérhangok - Babilon Kiadó

A tengeri szörnyek Először általánosságban A tengeri szörnyeket a Mindenható Delfinek róluk és látásukról a földkerekség csodájára teremtette.

delfinek róluk és látásukról

E szörnyek annál is bámulatra méltóbbak, mivel ritkán kerülnek az ember szeme elé. Bizony elmondhatjuk, hogy Isten az égbolt alatt aligha alkotott náluk bármi figyelemreméltóbbat, kivéve tán az emberi természetet, amelyen a Szentháromság hagyta lenyomatát. Hiszen mi lehet az égbolt alatt csodálatosabb látvány, mint egy cethal vagy egy szörnybálna, amely hatalmas mérete miatt valóságos hegyhez, sőt széles mezőhöz hasonlítható?

Teljesen kifejlett méretű cethal azonban nálunk, a Földközi-tengerben nemigen látható, csak az óceánban és azokban a tengerekben fordul elő, amelyeken lehetetlen átkelni.

delfinek róluk és látásukról

A ceteken kívül léteznek más tengeri hyperopia szövődménye is, amelyek vagy sokféleségükkel, vagy hatalmas méretükkel hirdetik Isten dicsőségét. Alig van ugyanis olyan szárazföldi négylábú állat, amelynek ne lenne meg valamiképpen hozzá hasonlatos párja a tengerben. Ám madarakhoz és kígyókhoz hasonló állatokat is gyakorta elénk tár a tenger. Mégsem szabad azt hinnünk, noha némelyeknek ez a véleményük, hogy az ilyen fajta szörnyek vérfertőző keveredésből jöttek volna létre, hiszen Isten delfinek róluk és látásukról a kezdettől fogva létező élőlényekkel együtt, eredendő módon teremtette.

Közülük bizonyosak kúsznak, mások futnak, vannak olyanok, melyek ugrálnak, ismét mások repülnek; úszni azonban mindegyikük képes. Némelyik pikkelyével, szívós bőrével, szinte mind uszonyával és halfarkával, néhányuk viszont végtagjaival védekezik s mozog. Sokuk akárcsak a szárazföldi állatok, a felszínen is képes lélegezni. Többségük mégis, ahogyan a halak, általában a vízben rejlő ritka levegővel él. Később azonban új alakot ölt és más állat lesz belőle; ilyenkor elhagyja a vizet és a szárazföldön néz táplálék után.

Még több ékszer Echolokációjuk ugyancsak lenyűgöző kommunikációs és a vadászathoz szükséges tájékozódó eszköz, egyúttal az udvarlásé is. A delfinek beépített "hangdetektora" veszi ezeket a jeleket.

Ekkortól még a neve is megváltozik: astoasnak hívják. A csodálatos benne az, hogy testi alakváltozásával együtt megváltozik szokásainak természete is, mert először a vízben, később azonban a szárazföldön találja meg az életéhez szükséges dolgokat.

Ez azért lehetséges, mert a testfelépítés nem csak a külalakot, hanem életmódot is megváltoztatja. Az ahune Az ahune Arisztotelész állítása szerint tengeri szörny és minden tengeri fenevad legfalánkabbika.

Ragadozó és mindentől, amit megeszik, egyre csak hízik.

D dakszli J.

Ezért azután hasa mérhetetlenül és testméreteihez képest túlságosan is kitágul. Ez az állat, ha valamilyen veszélytől tart, saját testébe rejti a fejét, mégpedig olyképpen, hogy akár a sün, behúzza a tagjait.

Megtanulhatna az ember delfinül? Közel 30 éves kutatását összegzi a kutató - Ezotéria | Femina

Annyira vastag és kövér egy állat ugyanis, hogy ha bőrét és húsát összehúzza, a bőre redőket vet: ezekbe rejti azután tagjait, úgyhogy ki sem látszanak onnét. Csakhogy mindebből az ahunénak olykor kára is származhat.

Annyira fél ugyanis a haláltól, hogy ha azt látja, hogy valami veszély fenyegeti, fejét testének tömegébe rejti, és míg a veszély el nem múlik, és a rá leselkedő ragadozó el nem vonul, fejét, amelyet önmagába rejtett, semmi körülmény között ki nem dugja.

delfinek róluk és látásukról

Mikor azután éhezni kezd, a saját húsát kezdi el falni, úgy gondolva: inkább váljék táplálék belőle részben, mint más vadak zsákmányául esve, egészben. Ellentétben azokkal a nyomorult emberekkel, akik, ha látják, hogy testüket vagy lelküket veszély fenyegeti, mert tunyasággal vagy gőggel teltek el, hízott testüknek nem esnek neki, s böjttel és étel-italtól való tartózkodással önnön hájukat nem emésztik el, hogy a világ hívságát: a hájat, azaz a lelki üdvére fenekedő démonokat ekképpen elkerüljék.

Teljes bizonyossággal látjuk ugyanis, hogy testi önmegtartóztatás útján az emberek gyakran menekülnek meg halálos veszedelemből, ahogy a vízkórból az ivástól való tartózkodás, a lázból és sok egyéb kórságból pedig az evés elkerülése révén gyógyulhat ki az ember.

Ennek az állatnak egyébként nincs gyomra, ezért, mikor táplálkozik, a hasa erősen felfúvódik. Mikor azután hasa már képtelen tovább puffadni, halakat okád ki a száján, ami nem is esik nehezére, mivel a hasa a szájának közvetlen folytatása. Emiatt, akár a többi tengeri állatnak, néki sincsen nyaka.

delfinek róluk és látásukról

Egyetlen halnak sincs ugyanis nyaka. A barchora A barchora, Arisztotelész állítása alapján tengeri állat, amely kis halakkal delfinek róluk és látásukról.

Ezen állatnak szája minden más állat állkapcsánál erősebb, mivel még a belékerült kődarabot is összetöri. Néha kimászik a partra, és füvet legel. Ám mindig vissza kell térnie a vízbe és belé kell merülnie, nehogy hátbőrét kiszárítsa a nap, mert akkor nem képes a megfelelő hajlékonysággal mozogni.

Ezt a lényt a halászok olyan kishalakkal fogják ki, amelyeket elevenen, madzagra kötve vetnek a tengerbe. A halacskák ugyanis nem elég erősek ahhoz, hogy elmeneküljenek, csak a víz színén lebegnek, így az imént említett élőlény könnyen bekaphatja őket.

Ekkor azután az állatot, miközben épp azzal van elfoglalva, hogy egyik kishalat a másik után nyelje le, elfogják.

Thomas Cantimpratensis

Ezt a halat a tenger négy mérföldnyi nagyságúra képes növeszteni. Nyelőjáratai szűkek, ezért hát csak apró halakat tud felfalni: szájának illatos leheletével vonzza magához, kapja be és küldi a gyomra mélyére őket. Torkát ugyanis valamilyen hártyaszerű bőr fedi, amin sok az apró lyuk: ez a hártya nem engedi, hogy nagyobb testméretű zsákmány kerülhessen a gyomrába. Szája viszont valóban nagy és tágas, úgy gondolják, hogy Jónás prófétát ebbe nyelte be és kétségkívül elég tágas lakóhely is egy efféle vendég számára.

delfinek róluk és látásukról

Fiatalkorában feketék a fogai, öregkorára azonban kifehérednek. Szája a homlokán található. Ezek a halak néha úgy lövellik ki magukból a lenyelt vizet, hogy párazuhatagukkal gyakran egész hajókat süllyesztenek el, de a hajókat pusztán a hánykolódásukkal és a csapkodásukkal is víz alá képesek meríteni.

Ha meg a tengeren vihar tör ki, a habok fölé emelkednek. Plinius szerint a bálna beteg és gyámoltalan kicsinyeit maga mellett tartja; és, ahogy Experimentator mondja, kiskorukban még a szájába is beveszi őket. Ugyanezt teszi akkor is, mikor látja, hogy vihar fenyeget.

Delfinek

A vihar után aztán kiöklendezi őket. Mikor a bálna kölykei az apály miatt megfeneklenek és nem tudják követni anyjukat, az anya a szájában összegyűjtött vizet folyamként ereszti rá a kölyökre, hogy a szárazföldön rekedteket így szabadítsa meg. Még felnőtt korukban is sokáig kíséri őket. A kölykök gyorsan fejlődnek. Tíz éven keresztül növekednek. Mivel nincs kopoltyújuk, sipolyon keresztül lélegeznek; és ezt kevés tengeri állat teszi hasonlóképp.

Némely cet olyan nagy, hogy szigetnek vagy hegységnek látszik. Szent Izidor szerint néha homok borítja a hátukat, mikor aztán vihar fenyeget, és a hajósok rábukkannak a cetre, igen megörülnek, hogy szárazföldre leltek és végre nyugtuk lesz a haboktól: horgonyt vetnek hát és bevonják a vitorlákat, s mivel remélik, hogy megpihenhetnek az ál-szárazföldön, tüzet gyújtanak. Mikor ezt a fenevad megérzi, váratlan és hirtelen mozdulattal elmerül és a hajókat emberestül magával rántja a mélybe.

Állatnevek enciklopédiája

Ugyanő írja, hogy mikor a cetek sűrű csapatban vonulnak, az olyan látványt nyújt, mintha valamilyen sebesen buzgó forrás törne elő a mélyről. Hasonlót én magam is láttam és csodáltam Isten bölcsességét.

Ezek a fenevadak az Atlanti-tengerben, ahogy Szent Ambrus állítja, végtelenül nagyra nőnek, valóságos hegyeknek tűnnek annak számára, aki látja őket, ahogy óriás hátukkal az egeket verik. A ceteket a következőképpen lehet elejteni. A cet, mikor három esztendős elmúlt, párosul egy nőstény bálnával.

További a témáról