Az ember látást kap
- Biztonságos a szemműtét
- Importált látószemüvegek Számítógépes programok a gyermekek látásának helyreállításához és javításához Az ember alapvetően vizuális lény, azaz a környezetéről a legtöbb információt a látásával szerzi.
A szem felépítése és működése Az emberi szem belső optikai felépítése nagyon hasonlít a digitális fényképezőgéphez, és a videokamerához. Ezek az eszközök lemásolják a szem felépítését.
A kamera, fotókészülék optikája a szaruhártyának, a csarnokvíznek és a szemlencsének felel meg.
Az emberi szem és a látás
A szivárványhártya írisz a kamera fényrekesze a blende. A szembogár pupilla megfelel a blendenyílásnak.
Az üvegtesti tér a kamera lencséje és a fényérzékelő elem közti távolság. Az ideghártya retinaa fényérzékelő elemnek felel meg.
Látványt kap az ember
A szem két részből álló objektívvel rendelkezik. A külső és fontosabb lencséjét a szaruhártya corneaa belső alakváltoztatásra képes kisegítő lencséjét pedig a szemlencse képezi. A szaruhártya a külvilág felé biztosítja a szem védelmét.
A környezetünkből érkező fénysugarak áteresztése, és elsődleges fókuszálásának elvégzése a feladata.
Mi a helyes látása az embernek. Emberi szem
A szaruhártya nem veri vissza a fényt, hanem közel százszázalékosan átengedi azt. A szivárványhártya színe határozza meg a szem színét.
A szivárványhártya nyílásának, a pupillának az átmérőjét a szemmozgató izmok a szembe jutó fény erősségének függvényében, reflexszerűen változtatják. Napfényben a pupilla szűk, kevesebb fényt enged a szembe, gyenge fényviszonyoknál a pupilla mérete növekszik, és így a szembe több fény jut. A pupillaméret változtatás célja, nem a szembe jutó fény erejének a kiegyenlítése, hanem az, hogy sötétben fényérzékenyebb, világosban pedig élesebb látást biztosítson.
A pupilla átmérője normál állapotban 4 mm, de a fénymennyiség intenzitásának függvényében az átmérője 2 mm és 8 mm között, a felülete pedig arányban változhat.
A sugárizmai segítségével a lencse görbületét meg tudjuk változtatni úgy, hogy a szem képes különböző távolságban levő tárgyakra fókuszálni.
A tárgyakról visszaverődő fényt a szaruhártya és a szemlencse együttműködése kicsinyített, fordított állású és valódi, a retinára fókuszálja. Neurológiai szempontból látórendszerünk működése: a szemünket érő fény a retina látósejtjeit ingerelve először kémiai jellé, majd elektromos impulzussá alakul, amit a látóideg rostjai agyunkba vezetnek.
A két szemünkkel látott kép egymástól kismértékben eltér, de agyunk térbeli képpé alakítja át.
Milyen információt kap az ember a látás révén
A 0,3 mm átlagos vastagságú ideghártya tartalmazza a foto receptorokat és négy utánuk kapcsolt idegsejt-osztályt, valamint a látóideget, ami összeköti a szemet az aggyal. A retina közvetlen kiterjesztése a központi idegrendszernek, az agy részének tekinthető. A retinán levő, fényt érzékelő receptorokat, az alakjuk alapján pálcikának és csapnak nevezik.
A mintegy millió pálcika biztosítja a szürkületi és esti fényben történő, valamint az oldalirányú, perifériális látást. Átmérőjűk körülbelül 2 µm, hosszúságuk µm és hengeres az ember látást kap. A nappali fényben működő mintegy millió csap rövidebb és csonka kúp alakú, legnagyobb átmérőjük mindösszesen µm.
A pálcikákkal nem látjuk a színeket, viszont rendkívül érzékenyek, adott esetben akár foton érzékelésére is képesek. A fényingerekre adott válaszidejük sokkal kisebb, mint a csapoké.
Binokuláris látás
A látóterünkben észlelhető gyors mozgások követéséről a pálcikák gondoskodnak. A csapok biztosítják a színes látást.
- Érzékszervi-észlelési tevékenység látássérüléssel
- Emberi szem elölnézete Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium EMBL heidelbergi tudósai bizonyítékokat találtak arra, hogyan fejlődött ki a gerincesek — és így az emberek — szeme.
Ezek azt teszik lehetővé, hogy háromféle pigment tartalmú csap van, így beszélhetünk vörös fényre, szülés látássérült fényre és kék fényre érzékeny csapokról.
A színeknek érzékelése fotokémiai folyamat útján valósul meg. A csapok érzékenysége mintegy ezerszer kisebb, mint a pálcikáké.
A látósejtek közel sem egyenletes eloszlásúak. A szem optikai tengelyének vonalába a látósugárba helyezkedik el, a mm átmérőjű sárga folt macula luteaahol a látósejtek koncentrálódnak, ettől távolodva sűrűségük fokozatosan csökken. A sárga folton belül található egy gombostűfejnyi, 0, mm átmérőjű bemélyedés, ahol a retina vastagsága mindössze 0,1 mm és a legnagyobb a látósejtek sűrűsége.
Ez a látógödör fovea centralis, vagy foveolacsapsejttel rendelkezik és pálcikamentes. Ha a fovea centralis metszetét erős mikroszkóp alatt nézzük, akkor a csapok méhsejtszerű elrendezésben, szorosan egymáshoz tapadva vannak. Itt a csapok a retina egyéb helyein található csapokhoz képest is jóval vékonyabbak, és sűrűbben helyezkednek el. A látógödör teszi lehetővé az ember számára a kifinomult éleslátást, például egy cérna befűzését egy tűbe, vagy a szálka kiszedését a kézből.
Az ember látást kap
Összehasonlítva a telihold képe a retinán körülbelül 0,2 mm átmérőjű pontként képeződik. A sárga foltban pálcikák is vannak. A sárgafolti látás látószöge fok a vízszintes, és 3 fok a függőleges síkban. Ugyan a sárgafolti látás is éles, de közel sem annyira, mint a látógödöri. A sárgafolt segítségével tudunk olvasni. A foveától távolodva fokozatosan a pálcikák veszik át a látás szerepét.
Emberi szem
A receptorok és a látásélesség eloszlása a retinán A mm átmérőjű látóideg egymillió idegszálat tartalmaz. Ha ezt összevetjük a az ember látást kap és pálcikák számával, akkor hasonlóan mint a mai veszteséges képtömörítést végző digitális fényképezőgépeknél, a retinában is az információ tömörítése megy végbe.
A receptorok által rögzített kép tömörítése azonban nem egyenletes. A központi mélyedésben minden csapsejthez külön kimenő idegszál csatlakozik, tehát itt nem beszélhetünk tömörítésről, a retina perifériáján viszont akár kétszáz receptorból származó összesített jelet továbbít egy idegrost. Itt már igen jelentős a tömörítés. Másképen megfogalmazva a retina nemcsak érzékeli a fényt, hanem elvégzi a látott kép elő feldolgozását.
